Az emberi bőr színét feltehetőleg meghatározó génre bukkantak véletlenül amerikai genetikusok, a biológia egyik makacs titkáról lebbentve fel a fátylat – olvasható egy tanulmányban a Science című folyóirat legújabb számában. A genetikusok rákkísérleteket folytattak halakon, amikor e felfedezést tették. "Egy génben egyetlen aminosav változásának nagy szerepe van a pigmentációban, és ez magyarázza, hogy az európaiak bőre világosabb az afrikaiakénál" – mondta az egyik kutató, Keith Cheng, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának rákszakértője. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a szóban forgó SLC24A5 gén szerepének felfedezése hasznos lehet más területeken, így a melanóma, a legveszélyesebb bőrrák daganatainak a kutatásában is. E gén szerepének megismerésével lehetővé válhat az emberi bőr színének módosítása úgy, hogy nem károsodik a bőr, ami pedig a napozáskor bejutó ultraibolya-sugarak vagy a bőr színtelenítésére használt vegyi termékek hatására gyakran megtörténik. Korábbi kutatások száznál több olyan gén azonosítását tették lehetővé, amelyek különböző mértékben szerepet játszanak a bőrfestékképződés mechanizmusában.
A vörös színhez a melaninnak, illetve úgy általában a bőr színének nincs köze. Ha leégett az ember, az azt jelenti, hogy túl sok UV-sugárzást kapott, és a bőr károsodott ennek hatására. A szervezet reagál a sérülésre, megnöveli az érintett bőrfelület környékén a véráramlást a hajszálerekben, hogy a plusz vér segítsen a gyógyulási folyamatban. Amikor pirosnak látjuk a leégett bőrünket, az valójában nem a bőr színe, hanem a szokásosnál több vér a hajszálerekben. Mindezt egy egyszerű kísérlettel le is ellenőrizheti bárki. Ha a leégett bőrfelületet megnyomjuk az ujjunkkal, rövid időre elfehéredik, majd újra visszapirosodik, ahogy a hajszálerekből ki, majd újra beáramlik a vér egy része. Lebarnult bőrrel ugyanez nem működik, mert ott valóban a bőr lesz sötétebb színű. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
Hosszabb távon az igénybe vett bőr megvastagodik, durvább lesz. Az időskori és az igénybe vett bőr megújulási képessége lecsökken. A bőr öregedése A 30-as évek elejétől egyre szembetűnőbb változások történnek a bőrben. A természetes öregedési folyamatok során a bőr rugalmassága csökken, ráncosodik. A továbbiakban víztartalma csökken, a hidrolipid réteg és a felhám elvékonyodik, a bőr száraz lesz, érzékenyebbé válik a külső behatásokra. A háttérben a bőrsejtek lassuló regenerációja, a csökkenő faggyú- és verejtéktermelés, az ösztrogénhormonok szintjének csökkenése, valamint a bőr kötőszövetének átépülése áll. A kevesbedő kollagénrostok helyét az elasztikus rostok veszik át, majd azok mennyisége is csökken. A sejtközötti állomány vízkötő hialuronsavban szegényebb lesz. Az öregedő bőrön megszaporodnak a különböző festékes anyajegyek, "öregedési pigmentek". A bőr korai öregedéséhez vezet a fokozott UV-behatás (szolárium), a dohányzás, alkohol, a túlzott szappanhasználat, száraz, hideg klíma.
A bőr keringése A bőr érhálózata a bőralja felől érkezik, és az irhában jellegzetes elágazást mutat. Függőlegesen spirál alakú kandeláber artériák és vénák haladnak, amelyek a felhám alatt dús érfonatot képeznek. Innen az irha papilláiba hajtű alakban hajszálér-kacsok mennek. Az erek szerepe a bőr vérellátásán túl a hőszabályozásban van. Hidegben a kandeláber artériák összehúzódnak, csökken a bőr vérátáramlása, hőmérséklete, elfehéredik, csökken a vezetéssel leadott hőmennyiség. Ez különösen a csúcsi régiókban (ujjak, fülkagyló) érzékelhető. Melegben fordítva, megnő a véráramlás, kipirulunk, több hőt adunk le vezetéssel, a verejtékmirigyek véráramlása és verejtéktermelése nő, párologtatunk. A bőrerek áramlása a vegetatív idegrendszer közvetítésével valósul meg. A szimpatikus idegrendszer szűkíti, a paraszimpatikus izgalom tágítja őket, ezért fizikai vagy lelki stressz hatásra hideg és fehér lesz a bőr. A bőr színe A bőr színét annak pigmenttartalma adja. A melanint a felhám alaprétegében található nyúlványos pigmentsejtek termelik, és szemcsék formájában átadják a szomszédos hámsejteknek.
Nemcsak külső, hanem belső fényérzékenyítő anyagok is léteznek, melyek akár az egész testre kiterjedő barna elszíneződést okozhatnak. Ezek lehetnek pl. gyógyszerek, antibiotikumok, egyes cukorbetegségben alkalmazott szerek, fogamzásgátlók vagy nyugtatók. Utóbbi pl. a Seduxen, mely akár a tévé előtt ülve is kiválthat ilyen reakciót (a tévé- és a neoncsövek is sugároznak valamennyi UV-sugarat). Egyes vitaminok hiánya is járhat fényérzékenységgel, például ha kevés nikotinsav jut a szervezetbe, a napfénynek kitett bőrterületeken az ismétlődő gyulladások helyén barnásvörös színt nyer a bőr (főleg alkoholbetegeken észlelni). Belső szervi betegségekben, mint pl. májbetegségek, mellékvesekéreg- vagy pajzsmirigykórképek, vészes vérszegénység, tüdő-tbc, fényérzékenység nélkül is felléphet a bőr barna elszíneződése. Tehát a bőr színeváltása is utalhat valamilyen betegségre, ha ilyet észlelünk, beszéljük meg kezelőorvosunkkal
Ugyanakkor a rasszok közötti normál bőrszínkülönbségekért felelős gének többsége még ismeretlen a kutatók előtt – állapították meg a tanulmányt készítő genetikusok.
Szőrnövekedés életkori sajátosságai Az élet folyamán az igényeknek megfelelően változik testünk felszínén a szőrnövekedés. A magzat teljes testét finom selymes szőrzet, a lanugo (gyapjú) borítja, mely a születés előtt kihullik, a baba puha és szinte csupasz bőrrel jön a világra. A kisgyermekkorban az egyetlen jellemző szőrzet a haj, a pubertáskor a nemi hormonok hatására indul meg a fokozott szőrnövekedés a másodlagos nemi jellegeknek megfelelően. Ekkor a szőrzet mennyiségét és elhelyezkedését elsősorban genetikai adottságok, mégpedig a szőrtüszőn levő férfi nemi hormon jelfogó molekulák (tesztoszteron receptorok) határozzák meg. Az öregedés során a szőrzet festéktartalma csökken (őszül), szárazabb és vékonyabb lesz, a szőrnövekedés lassul, a szőr megritkul, kihullik.