Székicsér Az állattartó telepek, egyházi épületek és a Nagykunságban is rohamosan pusztuló tanyavilág lakói a gyöngybagoly (Tyto alba) és a kuvik (Athene noctua). Napjaink jellemző vizes élőhelyei a halastavak, csatornák, kisebb mocsármaradványok és rizstelepek. Ezen élőhelyeken számos védett növényfaj előfordul, mint például a lebegőhínár növényzet tagja a rucaöröm (Salvinia natans), de megemlítendő a négylevelű lóherére emlékeztető mételyfű (Marsilea quadrifolia) is. Mételyfű A szikes puszták egyik legjellemzőbb és legkiterjedtebb élőhelye az ürmöspuszta. Az ürmöspusztákon szórványosan többfelé megtalálható a bennszülött és védett erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). A cickafarkos füves puszták kora tavasszal nyíló értékes, ritka növénye a pusztai tyúktaréj (Gagea szovitsii). Ágota-puszta és a Kunmadarasi-puszta cickafaros gyepjeiben több populációja ismert. Fontos megemlíteni a szikárszik (Petrosimonia sp. ) nevű növényfajt, amely Kecskeri-puszta bárányparéjos vakszik nélküli padkás szikesén fordul elő.
Sajnos, jelenleg vésze-sen pusztulnak. Az Alföldön a századforduló táján még mintegy kétezer halom volt. A régészeti kutatások kiderítették, hogy a halmok bronzkori telepek, honfoglalás kori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, tele-pülések nyomait őrzik. Milyen volt régen a Nagykunság képe? Mivel foglalkoztak az emberek? Mi-lyen ma? Milyen növényeket termesztenek a Nagykunságban? Milyen iparágak dolgozzák fel a Nagykunság terményeit? Melyek a Nagykunság jelentősebb települései? Kolibri könyvek: Magyar népviseletek Szolnok megye természeti értékei (1989) Karcagi városháza Kunhalom Szűrminta
Zsombékos laposokban megtaláljuk a védett kisvirágú kakukktormát (Cardamine parviflora), buglyos boglárkát (Rannunculus polyphyllus), szíki boglárkát (Rannunculus lateriflorus) és az impozáns megjelenésű kisfészkű aszatot (Cirsium brachycephalum) is. Pusztai tyúktaréj Korábban a nyílt sziki-és lösztölgyesek nagy kiterjedésben voltak jelen a tájban. Napjainkra csak néhány hírmondója maradt. Ilyen például a kisújszállási Öreg erdő, ahol még néhány idős kocsányos tölgy is megtalálható. A kocsordos-őszirózsás sziki magaskórós élőhelyek a korábbi erdőssztyepp meglétére utalnak. Jellemző növényfajai a réti őszirózsa (Aster punctatus) és a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Szórványosan gyepekben, mezsgyékben többfelé előfordulnak a Nagykunságban, ahol a sziki kocsordhoz kötődő tápnövény specialista nagy sziki bagolylepke (Gortyna borelii) is megtalálja életfeltételeit. A jó minőségű csernozjom talajokon kialakult löszgyepek a szántóföldi gazdálkodás térnyerésével nagyon megfogyatkoztak. Főleg halmokon, mezsgyékben, valamint szikes pusztai környezetben kisebb-nagyobb kiterjedésben hátakon, padkatetőkön maradtak meg állományai.