Engem nem is ez zavar, hanem azok az épületek, amik már egyáltalán nincsenek meg, főleg a Teleki vagy József főherceg palota, a Lovarda, és az őrség palotája, meg mondjuk a királyi istállók is... Budapesten azt nem lehet megoldani, mint Drezdában? Ott a polgárok lelkesen összerakták a pénzt a Frauenkirche újjáépítéséhez, és részben közadakozásból teljesen újjáépítették... Ezt a Honvéd Főparancsnokság, és a többi épület esetében itt is ki lehetne szerintem próbálni A becsült összköltség mintegy 95 milliárd HUF (csak a teljes restaurálás + két épület újjáépítése, teljes környezetrendezés). Ha ( még egyszer mondom, HA) mondjuk 1 millió ember támogatná az építést, akkor fejenként 95. 000 HUF-ot kellene letenniük. Ugyanakkor nemzeti nagyjaink, kiket más, tudjukki körökkel szemben tenyerünkön hordozunk (MOL, OTP, CBA, Richter, stb. ) azonnal le tudnák tenni ezt a pénzt az asztalra. Csak mondom. Szerintem elég lenne egy épülettel kipróbálni a dolgot, pl az Őrség palotája ( Királyi Testőrség épülete) annyira nem volt nagy.
Dr. Wiegand Norbert, a pécsi klinika traumatológiai osztályának vezetője (fotó: Csortos Szabolcs/UnivPécs) Hány dolgozója van jelenleg az osztálynak? Dr. Wiegand Norbert: Jelen pillanatban 120 fő dolgozik a traumatológián, ebből 30 orvos, a többiek ápolók, nővérek, műtőssegédek, adminisztrátorok, takarító személyzet. Nálunk nincs különbség a munkavállalók között, mindenki egyformán fontos, mindenkinek a munkájára egyformán szükség van. Mekkora az osztály kapacitása? Hány fekvőbeteget tudnak ellátni? Dr. Wiegand Norbert: 60 ágyas férőhellyel gazdálkodunk. Évente 3500 műtétet bonyolítunk le, és körülbelül 50. 000 járó beteget látunk el. Kapnak-e visszajelzések az Önök által kezelt betegektől? Dr. Wiegand Norbert: Igen, sőt, várjuk is a visszajelzéseket, nagyon fontosnak tartjuk a betegek és az egészségügyi dolgozók között zajló hatékony kommunikációt. Rendszeresen végzünk felméréseket a nálunk gyógyuló/gyógyult betegek körében, kérdőívek kitöltésére kérjük fel őket, és egy véleménynyilvánításra alkalmas dobozt is elhelyeztünk az épületben, amibe bárki bedobhatja üzenetét, véleményét a klinikáról, az ellátásról, vagy az itt dolgozók munkájáról.
Tényleg, miért bontották le? Joined Nov 6, 2013 · 1, 016 Posts "... 1956-ban az épületeket és a hozzá tartozó területet a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek (POTE) adták át. Előbb az északi részen a 400 ágyas klinika épült fel, majd 1965-ben kezdték meg Borosnyai Pál tervei alapján a meglévő épületek átalakítását a POTE elméleti intézetei számára. A korabeli viszonyok jellemzésére érdemes megemlíteni, hogy míg a XIX. sz. végén egy év alatt felépítették a Hadapródiskolát, addig a XX. közepén az átépítés öt évet vett igénybe! A korábbi szép, neobarokk főépületet lapos tetős, téglalap alaprajzú, 126x55 m nagyságú, "modern" épületté változtatták, melynek egyhangúságát csak a déli homlokzaton, a tanácsteremnek megfelelően előugró, pirogránittal díszített rész töri meg. A téglalap közepén helyezték el az 1000 fős aulát, két végén pedig a 2-2, egyenként 210 férőhelyes tantermet. 1970. novemberében adták át az egykori, immáron kívül-belül átalakított Hadapródiskola épületét, amely ettől kezdve a POTE, majd 2000-től a PTE Orvostudományi Karának elméleti tömbjeként működik napjainkban is a Szigeti út 12. szám alatt. "
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Sebészeti Klinikáján április elején – Magyarországon először – két betegen az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet aneszteziológusa és a klinika sebészei szoros együttműködésben mélyaltatás és légcsőintubálás nélküli tüdőműtétet végeztek, Szabó Zoltán aneszteziológus, valamint Szántó Zalán és Szalai Gábor mellkassebészek vezetésével. A hagyományos altatástól eltérően jelentősen gyorsabb műtői előkészítés vált ezáltal lehetségessé, hiszen a műtét alatt nem volt szükség gépi lélegeztetésre. A korábban szükséges folyamatos altatógáz adagolás is elkerülhetővé vált és nem kellett a betegeket a hagyományos mélyaltatás és izomműködés blokkolásával kapcsolatos veszélyeknek sem kitenni. Mindkét különleges eljárással végzett műtéthez kombinált helyi érzéstelenítési módszerekkel és egy modern számítógépes szoftver által vezérelt gyógyszeradagoló műszer segítségével érték el a beteg számára ideális fájdalom- és stresszmentes állapotot. Az operáció utáni időszak a betegek számára komplikáció nélkül telt, így kellemetlen emlékek nélkül, rövid ápolási idő után otthonukba távozhattak.
egyetemi tanár, tudományos tanácsadó Dr. Nagy Lajos Dr. Pécsvárady Zsolt Dr. Gasztonyi Beáta egyetemi magántanár Dr. Józan-Jiling Mihály címzetes egyetemi docens Dr. Lupkovics Géza Dr. Reiber István Dr. Papp Előd Dr. Simon Éva *a mellékek hívásához az Egyetemen kívülről kérjük hívja a (72)536000 vagy (72)536001 központi számot.
(Rákóczi úti telephely) Dr. Huszár Judit főorvos, osztályvezető Telefon: 33518, *0118 E-mail: Dr. Kun László Telefon: 33230, *0125 E-mail: Infektológiai Tanszék (Rákóczi úti telephely) Dr. Péterfi Zoltán Telefon: 33123, *0028 E-mail: Dr. Feiszt Zsófia Telefon: 33267, *0444 E-mail: Dr. Kappéter Ágnes Telefon: 33267, *0566 E-mail: Dr. Madarassi-Papp Edit Telefon: *0958 E-mail: Dr. Sipos Dávid Telefon: 33140, *0962 E-mail: Dr. Nemes Zsuzsanna Telefon: 33146, *0861 E-mail: ny.
Hirdetés A pécsi klinika traumatológiai klinikájának vezetőjét, dr. Wiegand Norbertet kérdeztük arról, hogy mi a titka annak, hogy számos elégedett beteg távozik intézményükből. Doktor Úr mit gondol, miben más a pécsi klinika traumatológiai osztálya az ország többi egészségügyi intézményéhez képest? Dr. Wiegand Norbert: Úgy gondolom, hogy a pécsi klinika, valamint az általam vezetett traumatológiai klinika sok tekintetben ugyanolyan, mint az ország bármely más kórháza. Ami talán mégis megkülönböztet minket, az az, hogy itt nem jellemző az elvándorlás, az itt dolgozók – tudomásom szerint – továbbra is itt szeretnének maradni, nem tervezik a váltást. Mi lehet ennek az oka? Dr. Wiegand Norbert: Valószínűleg az emberséges légkör és megbecsülés, amit bárki megtapasztalhat, aki az osztályunkra látogat. A vezetőség és az osztály összes dolgozója számára fontos a jól működő, egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló emberi kapcsolatok kialakítása. Én úgy tapasztalom, hogy nem a fizetés motiválja az itt dolgozókat, hanem az összetartás.
1998 és 2004 között új klinikai genetikai diagnosztikus és kutató módszereket vezetett be a klinikai munkába, ezekre az eredményekre alapozva habilitációs védését 2010-ben a PTE habilitált doktora lett. 2002-től 2005-ig Békésy György posztdoktori ösztöndíjban részesült. 2001-2003 között ETT (Egészségügyi Tudományos Tanács), 2002-2005 között OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) kutatások témavezetője volt. Tagja a Magyar Endokrinológiai Társaságnak, a Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak, Magyar Nephrológiai Társaságnak és a Magyar Hypertonia Társaságának. Felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik német nyelvből és középfokúval angol nyelvből. Szoros kapcsolata a Pécsi Tudományegyetemmel 2010 után is megmaradt. Heti egy szakmai napján endokrinológia szakrendelést vezet a PTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrumban. Felkért előadó a PTE Élettani Intézet német nyelvű graduális oktatásban. 2013. január 1. -től a PTE címzetes egyetemi tanára.
Mondjuk erre az épületre kellene első körben csak fókuszálni, és megnézni hogyan alakul a folyamat. Én sajnos nem gondolnám, hogy egy ilyen kezdeményezés nálunk komolyabb visszhangra találna. Az átlagembernek ez nem üti meg az ingerküszöbét, nem érdekli a dolog. Itt az államnak kellene döntést hoznia és jelentősebb forrásokat erre a célra csoportosítani. Több évre szétosztva nem olyan sok mondjuk 100 milliárd. Ha a Kossuth térre volt 20 milliárd, a Várra is tudnának találni. Joined Sep 16, 2012 · 1, 751 Posts Meg mondjuk azt a százmilliárdot el lehetne verni a vidéki középiskolák-szakközepek és egyetemek fejlesztésére is, ugyanis kezd katasztrofálissá válni az oktatás helyzete az elmúlt évek óriási forráskivonása után. Én azt mondom nem kell sietni sehova, 20 éves program évi 5 milliárd forintjával. Ha ez első Orbán kormány nekiállt volna most jönne az utolsó etap...
tovább a cikkre Az újszülött első napjai a kórházban Amint megszületik a várva várt gyermek, az újdonsült anyuka számára megszűnik a külvilág. Nem tud betelni gyermekével, földöntúli boldogságában talán fel sem tűnik neki a sürgés-forgás, ami az újszülött körül történik. tovább a cikkre Az újszülöttek hallásvizsgálata A súlyos vagy teljes halláskárosodás a leggyakoribb születési rendellenesség, minden ezer kisbaba közül egy-hat érintett. Magyarországon egyelőre nem elterjedt a műszeres vizsgálat, a legtöbb helyen még csak a zajkeltésre adott reakciót vizsgálják, amely nem megfelelő módszer a hallás teljes körű vizsgálatára. Holott számos európai országban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában ma már átfogó műszeres szűrőprogram működik az újszülött kori halláskárosodás mielőbbi diagnosztizálása érdekében. tovább a cikkre Az újszülött súlya és súlyváltozása Az időre született érett újszülött általában 3000-3500 g súlyú és 48-52 cm hosszú. Teljesen természetes jelenség, hogy a baba a születési súlyából az első napokban veszít, a kórházból hazaérve gyakran könnyebb, mint a születés pillanatában.