Erdőterületeken, erdőfelújításokban, mint környezetvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területeken a rágcsálóirtószer felhasználása nem lehetséges " – tájékoztatta az Erdő-Mező erdészeti hírportált a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága. Az engedélyező hatóság a kiadott engedélyben a rágcsálóirtó szer erdészeti célú felhasználását tehát kizárólag erdészeti faiskolákban, csemetekertekben engedélyezte, de az erdőfelújításokban, telepített táblákban a felhasználáshoz nem adott hozzájárulást. Amennyiben viszont a helyzet súlyossága indokolja, a hatóság nem zárkózik el attól, hogy a későbbiekben megvizsgálja az erdőfelújításokban történő felhasználás környezeti kockázatait és az engedélyezés lehetőségét. Csemetekertben így használható A NÉBIH válaszából kiderül, hogy erdészeti csemetekertben használható a szer, ám annak szigorú szabályai vannak. "Erdészeti faiskolai területen a készítmény felelősségteljes felhasználása céljából az állami és magán erdészetek kötelesek erdészeti növényvédelmi szakmérnök felügyeletét is biztosítani.
Állandó rágásra a folyamatosan növekvő fogai miatt kényszerül. Évi 5-6 fialás akár 8 egyeddel Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja a faj szaporodását. A gyors felszaporodás oka részben a faj biológiájából ered. Szaporodási időszaka kora tavasztól, február második felétől novemberig tart. Ez idő alatt 5-6 fialás is lehetséges, fiallásonként akár 8 egyed is a világra jöhet. Megtelepedésének kedveznek a gyepes árokpartok, töltésoldalak. Télen főleg nappal, nyáron inkább éjjel aktív. Az egyes egyedek akár 2 évig is elélhetnek. Az áttelelő populációban a hímek vannak túlsúlyban, de tavasszal a szaporodás megindulás következtében a hímek egymás közti harca miatt az ivararány eltolódik a nőstények javára. A tavaszi nemzedék feladata a gyors szaporítás, ezzel szemben az őszi nemzedéké az áttelelés. Évről évre nagyobb mennyiségű állat telel át, emiatt akár 3 évente kialakulhat egy nagyobb mértékű felszaporodás. A kemény hideg, a hótakaró hiánya, enyhe és hideg periódusok gyakori váltakozása csökkenti a gradáció kialakulását.
Ha a károkozás más észszerű eszközzel nem hárítható el, a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik a növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását. Magyarországon a Redentin évek óta így kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt. Jelenleg három más rágcsálóirtónak van állandó engedélye a mezei pockok elleni védekezésre. A Redentin ellen nem véletlenül tiltakoznak a környezet- és természetvédők, nem is véletlenül került a tiltólistára. Véralvadásgátló hatóanyaga hosszú, akár napokon át tartó szenvedés után pusztítja el az állatokat, vízbe jutva a halakat is. Közvetlen és közvetett vadkárosító hatása is van, a mérgezett állatokat megevő ragadozók is elpusztulnak ugyanis. Nyolc éve nagy károkat okozott, hogy engedélyezték a légi permetezéssel való kiszórását. Ideális megoldás az lenne, ha csak a pocoklyukakba tennék, de megnézzük azt a gazdát, aki – miután kiborult, hogy a pocok kieszi a magot, és még kötelezve is van a védekezésre – egyenként hajol a lyukak fölé.
Az elmúlt időszakban tapasztalható mezei pocok fertőzöttség miatt a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer felhasználásához (04. 2/6621-2/2016. ; 04. 2/7169-2/2016. NÉBIH) a 2016. szeptember 28. és 2017. január 18. közötti időszakra. Az engedély az ország egész területére szól, szántóföldi és kertészeti kultúrákban, álló lucernában és mezőgazdaságilag nem művelt területeken is alkalmazható a szer. A károsító elleni védekezési kötelezettség a hazai jogszabályok szerint minden földhasználóra vonatkozik, azaz a termelőnek feladata és felelőssége, hogy a megfelelő időben, megfelelő módszerek alkalmazásával fellépjen a mezei pocok ellen. Fontos, hogy a védekezés előtt előzetes felmérést végezzenek a rezervoár területeken is. A kezeléseket ősszel akkor indokolt elvégezni, ha a 100 m2-re eső lakott járatszám 3-5 darab. A kezelések – a károsító területi felvételezését (Adatlap) és a megyei kormányhivatalok növényvédelmi és talajvédelmi osztályán történő termelői regisztrációt követően – szántó területeken, kertészeti kultúrákban járatkezeléssel 6-10 g/járat dózisban végezhetők el, kivéve álló lucernában ahol a kezelés 80 százalékos növényborítottság esetén teljes felületkezeléssel is elvégezhető 20-40 kg/ha dózisban.
000 hektáron végezték el, és a kezelések eredményeként a következő év második félévében a mezei pocok túlszaporodása, károsítása megállítható volt. 2016 őszén a mezőgazdaságilag művelt területeken, ruderális területeken, zöldségkultúrákban és évelő pillangósokban gócosan jelentősen megnőtt a mezei pocok egyedszáma. Pillangósokban a lakott járatok száma átlagosan 3-4 db/100 négyzetméter, ruderális területeken, gyümölcsösökben 3-6 db/100 négyzetméter, kalászosokban 1-2 db/100 m négyzetméter. Szeptember végén az egyedszám több megyében is emelkedett, és félő volt, hogy a kapásnövények betakarítását követően a kártevők fokozottabb növényvédelmi kockázatot jelentenek az őszi gabonavetésekben, repcében, gyümölcsös kultúrákban és álló lucernában. A károsító elleni védekezési kötelezettség a hazai jogszabályok szerint minden földhasználóra vonatkozik, azaz a termelőnek feladata és felelőssége, hogy a megfelelő időben, megfelelő módszerek alkalmazásával fellépjen a mezei pocok ellen. Fontos, hogy a védekezés előtt előzetes felmérést végezzenek a rezervoár területeken is.
A faiskolai területeken, csemetekertekben a kezeléseknél vadgazdálkodási szakember segítségét is igénybe kell venni és gondoskodni kell a vadak riasztásáról, a kezelt területtől történő távoltartásukról. Biztosítani kell, hogy a kezelt területeken az elhullott állatokat illetéktelen személy vagy ragadozó, dögevő állat ne szedje össze és a területről a mezei pocok tetemeket össze kell gyűjteni" – hangsúlyozták a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán. ( Gribek Dániel – Erdő-Mező Online –) Hozzászólások hozzászólás
2014. június 20., péntek Az utóbbi napokban számos kritika érte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt a hazánk egyes területein tapasztalható mezei pocok invázió kezelése és a Redentin 75RB szükséghelyzeti engedélyezése miatt. A NÉBIH összegyűjtötte a választ a téma kapcsán felmerült legfontosabb tévedésekre. A megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői az észlelést követően azonnal jelezték a mezei pocok egyes területeken való nagymértékű elszaporodását. A pocok gyérítésére szolgáló Redentin75 RB nevű rágcsálóirtó szer, illetve annak hatóanyaga, a klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban! A hatóanyag valóban nem szerepel az EU-ban engedélyezett növényvédő szer hatóanyagokat felsoroló ún. pozitív listán, ez azonban nem azonos a tiltott kategóriával. Egy hatóanyag akkor kerül fel a pozitív listára, ha azt a gyártója kéri és megfelel a hatályos előírásoknak. Jelen esetben a klórfacinon felvételét – vélhetően az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok jelentős költségvonzata miatt – nem kérték, így nem is szerepelhet a pozitív listán.
Pillangósokban a lakott járatok száma átlagosan 3-4 db/100 m2, ruderális területeken, gyümölcsösökben 3-6 db/100 m2, kalászosokban 1-2 db/100 m2. Szeptember végén az egyedszám több megyében is emelkedett, és félő, hogy a kapásnövények betakarítását követően a kártevők fokozottabb növényvédelmi kockázatot jelentenek az őszi gabonavetésekben, repcében, gyümölcsös kultúrákban és álló lucernában. / NÉBIH
A mezei pocok elleni védekezési kötelezettség a földhasználók kiemelt feladata Az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodása tapasztalható több megyében is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy érdemes folyamatosan figyelemmel kísérniük a növényállományok fejlődését és a károsítók jelenlétét is. Az idei rendkívül enyhe tél és az előző év kedvező őszi időjárása nagymértékben hozzájárult, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodásával állunk szemben. Jelenleg Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, és Baranya, valamint Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Bács-Kiskun és Pest megyékben tapasztalható gócszerűen túlszaporodás. Mezei pocok elleni védekezéshez több készítmény is engedélyezett, ezek felhasználása azonban az év ezen szakában nem kivitelezhető, ezért a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó készítmény alkalmazására. A felhasználási előírásokat a növényvédelmi hatóság folyamatosan a változó körülményekhez igazítja, így – a kalászos kultúrák és repce után – többek között már kukoricában és napraforgóban is alkalmazható a betelepedés megakadályozása érdekében.