Széchenyi egy bécsi banktól kért hitelt birtoka fejlesztésére, de a magyar nemeseknek nem adnak hitelt az 1351. óta érvényben levő ősiség törvénye miatt (a föld el nem idegeníthető). Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény eltörlését, mert így kaphatnának a magyar nemesek hitelt a modernizáláshoz. Ezenkívül javasolja még: → a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását, mert ők érdekeltek lennének a hatékonyabb munkában → a céhek eltörlését → a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet → a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor → a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok 1831-ben megjelenik a Hitel című munka taglalatja, mely egyfajta bírálat az arisztokrácia konzervatívabb képviselőjétől, Dessewffy Józseftől. 1831-ben megjelenik a Világ c. műve. Ez igazából világosságot, fényt jelent. Ebben a műben válaszol a támadásokra és a jobbágyság kérdését boncolgatja. 1833-ban megjelent Stádium c. művében minden fontosabb reformjavaslatát összesűrítve írja le 12 pontban.
Érettségi témakörök 2020 I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek 1. Hunyadi Mátyás reformjai 2. A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői 3. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei 4. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája II. Népesség, település, életmód 5. A középkori város és a céhes ipar 6. Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon 7. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok. III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek 8. Az athéni demokrácia működése a Kr. e. V. században 9. A török terjeszkedés állomásai Magyarországon 1532-1566 között és a végvári élet 10. A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja IV. Politikai berendezkedések a modern korban 11. A kiegyezéshez vezető út 12. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései 13. A náci Németország legfőbb jellemzői V. intézmények, eszmék, ideológiák 14.
Kossuth az úgynevezett municípialistákhoz tartozott, akik ragaszkodtak még a vármegyékhez. Kossuth szerint a centralisták túl gyorsan akarják a változást, Magyarország még nem áll készen rá. 1846-ban a galíciai (Magyarországtól É-K-re) tartományban a lengyel nemesek fellázadtak a bécsiek ellen a szabadságukért, de a saját jobbágyaik nem álltak melléjük, mert nem kaptak örökváltságot és így elbukott a szabadságharcuk. Ennek kellene a magyarok számára intő példaként szolgálnia. 1846-ban megalakul a konzervatív párt, aminek a tagjai kisebb mennyiségű változást akarnak bevezetni. 1847. márc. 15-én megalakul az ellenzéki párt, melynek vezetői: Kossuth, Deák F. Batthyány Lajos. Kiadnak egy nyilatkozatot a főbb tételeikkel: közteherviselés, kötelező örökváltság, sajtószabadság, népképviselet (a parasztoknak választójog), törvény előtti egyenlőség. 1847 végén volt az utolsó reformkori országgyűlés, ahol kiújul Széchenyi és Kossuth vitája. Széchenyi megírja a Politikai programtöredékeket, melyre Kossuth az iparegyesületi lapban, a Hetilapban válaszol.
Szent István egyház- és államszervező tevékenysége 15. Mária Terézia és II. József, a felvilágosult uralkodók 16. A totális diktatúra jellemzői a sztálini Szovjetunióban VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 17. Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege) 18. A trianoni békediktátum és következményei 19. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai, főbb eseményei és a megtorlás 20. A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői és a hidegháborús szembenállás jellemzői Népszerű bejegyzések ezen a blogon Európai igazi őslakói, mindannyiunk génállományában ott van a haplotípusuk. Nagyon bátrak voltak és önfejűek, egymás között széthúzóak és rátartiak, ez okozta vesztüket. Igazából csak egytől féltek, nehogy az ég a fejükre essen. Az alábbi leírás egy XIX. századi világtörténelemmel foglalkozó műből van összeollózva. Az alcímekre kattintva a teljes fejezet válik olvashatóvá. Bár a régészet már sokkal többet tud, mint 130 évvel ezelőtt, de a pozitivista történelemírásnak hála, a földrajzi elhelyezkedésükről, nagyobb törzseikről ma is csak azt tudjuk elmondani, amit a kortársak (Caesar, Sztrabón, Tacitus, Plinius és a többiek leírtak).