A szabin nők elrablása Saját szavaimmal: Annak idején, hogy legyen lakossága Rómának, s ez által be legyen telepítve, létrehoztak egy ún. asylum-ot. Ez azt jelentette, hogy bárhonnan, aki menekült, nem volt háza, s szeretett volna Rómában lakni, oda betelepült. Így lett Rómának férfi lakossága. Egy idő után azonban észrevehető volt a nőknek a hiánya, ezért követeket küldtek a szomszédos városokba, hogy békés módon tárgyalás útján szerezhessenek nőket. Ez kudarcba fulladt, ezért Romulusnak egy másik terve akadt. Ünnepséget rendeztek a városban, mutatták a betóduló környező népnek, hogy Róma nem szedett-vedett emberekből álló egyszerű város, hanem Róma az maga a tökéletesség. A cirkusz közepette (amire a közönség nagyon kíváncsi volt), az egyik kanyarban Romulus jelt adott az ifjúknak a csel végrehajtásához. Ők nem tétováztak, odaszaladtak a nézőtérhez, és elrabolták a szabin nőket, még Romulus is maga mellé vett egy lánykát. Ezután a szomszédos népek megharagudtak (micsoda dolog ez, miféle vendégszeretet ez és milyen szentségtörés), összeszövetkeztek Róma ellen.
Romulus azonban pontos haditervet állított össze, amivel lesöpörte a 3 szervezetlen kis falut. Közbe a szabin nők beletörődtek sorsukba, s végül hozzámentek feleségül a rómaiakhoz, így lett boldogság minden háznál, s szép lassan gyerekzsivaj töltötte be Róma utcáit. A szabin szülőknek még mindig fájdalmas volt lányaik elvesztése, hatalmas gyász ült továbbra is szívükben. Forralták a bosszút. A szabin hadsereg vezére is okosan taktikázott, haditerve neki is volt, óriási csatára számíthattunk. Azonban akadt a rómaiaknál egy áruló, a hadsereg kapitányának szép lánya, ki aranyékszerért elárulta a római csapatokat. A szabinok nem cicóztak, az éjszaka folyamán lemészárolták a rómaiakat, ezzel elfoglalva a fellegvárat, majd az árulót halállal büntették (jutalmazták). Ezek után a rómaiak már majdnem elvesztették a várost, mikor Romulus az istenekhez fohászkodott. A kért segítséget megkapta, s már támadott is volna a szabin seregre, mikor a nők eléjük álltak, tűzszünetet kérve. A harcos férfiak eldobták a kardot, pajzsot, s békét kötöttek egymással.
Lévén, hogy Bányainé épp ebben az időszakban nyaral kisebbik lányukkal, úgy tűnik, minden adott a papucsférj álmának valóra váltásához. Ám a bonyodalmak - bohózathoz méltóan - csak ezután kezdődnek: váratlanul betoppan a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, sőt a közelgő bukás előjeleként a szerző és a színigazgató között koncepcionális ellentétek merülnek fel a darab bemutatásával kapcsolatban... Vígjátéki helyzeteken keresztül a "civil" polgári társadalom és a "bohém" művészvilág konfliktusát mutatja meg a darab. Középpontjában maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a bohózat: megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását (de titkos vágyakozását is) az erkölcstelennek titulált művészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A XX. század elején írott műben megjelenő színház és társadalom közti viszony - bár a világ azóta hatalmasat változott - alapvetően mindmáig érvényes.
A két nép egybeolvadt, s így még nagyobb lett a lakossága Rómának. Főhős jellemzése: Én főhősnek Romulust gondolom. Okos döntéseket hoz a történetben, eszes, furfangos (gondolok itt a nőrablásra), és a végén nagyon helyesen döntött, hogy a békét választotta a háború helyett. A történet semmi rossz tulajdonságát nem ecseteli Romulusnak, csak a jókról esik szó, s azoknak köszönheti az érdemét. Esemény: Curtius majdnem belevágtat lovával egy mocsárba. Ezt később Curtius-tónak nevezték el. (Curtius a szabinok hadseregének vezetője volt) Nagy Gergő
előadás, 2008. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 3 szavazatból A szabin nők elrablása egyszerre szórakoztató zenés vígjáték és vallomás a színházról, mely bemutatja annak romantikáját, szenvedélyteliségét, örömeit és keserveit egyaránt. Zenés bohózat, mely virtuóz humorú jeleneteivel a régi vándorszínész-társulatok kedvelt darabja volt, s máig visszatérő eleme színházaink repertoárjának is. Igazi színészbarát darab, melyben a kiváló szerepek a társulat idősebb és fiatal tagjai számára egyaránt kiváló lehetőségeket kínálnak tehetségük megcsillogtatására. A történet egy kisvárosi tanárról, Bányairól szól, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám darabjait csak Rózának, a színházrajongó szobalánynak meri felolvasni, felesége elől félve rejtegeti azokat. Élete nagy pillanata jön el akkor, mikor vádorszínészeivel együtt a városba érkezik Rettegi Fridolin színidirektor, aki a siker érdekében egy helyi szerző művét kívánja színre vinni.
Az ünnepség izgalmas kocsiversennyel kezdődött. Miközben a vendégek a száguldó versenyt nézték, Romulus jelt adott, mire az ifjak előrohantak és elrabolták a szabin lányokat. Hatalmas zűrzavar támadt. A játékok abbamaradtak, a szabinok pedig bosszút esküdve elhagyták a várost, és készülődtek a leszámolásra. A szabin nők elrablása (Poussin, 16. század) Eközben a római ifjak szeretettel magukhoz édesgették a szabin lányokat, feleségül vették őket. Lassan megbékéltek egymással, s a szabin lányok boldogan és megelégedetten éltek új otthonaikban. Így telt el néhány hónap. Közben a szabin törzsek egymással szövetséget kötöttek, és Róma ellen indultak. rómaiak csatarendbe álltak. Már-már összecsapásra került sor, amikor Róma kapuján kitódultak az elrabolt nők, immár római asszonyok, a két sereg közé rohantak, s egyik oldalról apáikat, másik oldalról férjeiket kezdték kérlelni. - Ne szennyezzétek be magatokat egymás vérével! Ha mindenképpen vért akartok ontani, fordítsátok mireánk haragotokat, hiszen miattunk háborúskodtok!
Romulus, Róma uralkodója egyszerű tervet eszel ki, hogy az ország népességében mutatkozó nő hiányt enyhítse. Olimpiai játékokat szerveznek, amelyre az összes szomszédos népet meghívja. Így Rómába elkezdenek özönleni a külhoniak, köztük rengeteg nő is, így hát nem marad más hátra, mint… több»
Értékelés: 11 szavazatból Siklódra megérkezik Rettegi Fridolin és vándorszíntársulata. Bánya Márton egyetemi tanár iratait rendezgeti és megtalálja ifjúkorában írt színdarabját, a Szabin nők elrablását. A színigazgató megszerzi a darabot és műsorra tűzi. Közben megérkezik Bánya Márton felesége és leánya, Etelka Tusnádfürdőről. Etelka rögtön beleszeret az egyik színészbe, akiről kiderül, hogy a gazdag brassói borkereskedő elszökött fia. A tanár úr fiatalkori darabját a színtársulat vezetőjének felesége menti meg a csúfos bukástól.
A szabin nők elrablása, Nicolas Poussin 1637/1639-es festménye, első változat a Louvre-ban, a második változat Metropolitan Museum of Art kiállításán, New York található, névelő nélkül is: Szabin nők elrablása.
Szabin Nők elrablása – Esztétika – Make Up PRO Kihagyás Szabin Nők elrablása admin 2019-03-27T13:30:35+02:00 Project Description Bevezető (eredeti történet röviden) …a Rómaiak egy utcabálon elrabolták a meghívásukra hozzájuk érkező Szabin Nőket. Feleségül vették őket, és magukhoz édesgették. A Szabin törzsek Róma ellen indultak, hogy visszaszerezzék asszonyaikat. Ekkor Róma kapujában kitódultak az elrabolt Nők és a két sereg közé álltak, kérlelve férjeiket és apáikat, hogy kössenek békét. Szabrína és a mágikus páncél legendája …képzeletem egy Szabin Nőt keltett életre aki hosszú éveken keresztül e kőszobrok rabságában élt. Szabrína volt azoknak a Nőknek a vezetője és egyben Romulus hitvese, akiket a rómaiak elraboltak. Mellkasán még mindig ott van a páncél ami színjátszó hatására bűvöletet árasztott apák és férjek számár, ez volt ami meglágyította szívüket és a békesség útjára léptek… Style and costume – Krisztina Asztalos Hair – István Vámos Assistance – Zsanett Asztalos and Viacheslav Skripnik Photographer – Irina Skripnik